Általános bemutató

Megmaradásunkért

 

Léva városáról és környékéről köztudott, hogy a Felvidék magyarlakta területei és térségei közül a legnagyobb mértékben sújtotta az asszimiláció.

  A Garam-mente Szlovákiának a lakosságcsere, az Ipoly-mente pedig a reszlovakizáció által leginkább érintett régiói közé tartozik, a telepítések révén leginkább itt sikerült megbontani a korábban meglehetősen homogén magyar etnikai terület egységét. Ezt a szomorú tényt a népszámlálások adatai is bizonyítják. Csak öszehasonlításképpen: 1941-ben Léva lakosságának 89,8 %-a, míg 2001-ben csupán 12,2 %-a vallotta magát magyarnak.

  A városban és környezõ falvakban óriási méreteket öltött a beolvadás, az elszlovákosodás. Ennek legfőbb okát az iparosításban kereshetjük: a Mohi atomerőmű, a tolmácsi vasgyár és más nagyüzemek létesítésével a betelepült szlovákok száma is gombamód megszaporodott. A kis lélekszámú magyar közösség megőrzésére, a gyors ütemű és nagyarányú fogyás visszaszorítására és megfékezésére több mint harmincévnyi kényszerű hallgatás után magyar tanítási nyelvû középiskola nyitotta meg kapuit a lévai magyar diákság számára. Minderre azért volt szükség, hogy a városban alapozzák meg műveltségüket a magyar fiatalok, azért is, hogy ne kelljen a helybeli diákoknak más városba utazniuk középiskolai tanulmányaik folytatásához, és legfőképp azért, hogy Léván a magyar ajkú szülők gyermekei anyanyelvükön érettségizhessenek le.

  Végül is 2001. szeptember 2-ától 21 felvételt nyert diákkal nyílt meg a Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium. A középiskola alapító-fenntartója a helyi református egyházközség. A tanintézmény ebben az iskolaévben tölti be küldetését: a gimnázium megalapításának negyedik évébe lépett. Elsőízben érettségiznek le a végzős diákok, kiknek zöme majdan az egyetemi tanulmányait szeretné folytatni. Sajnos az új közoktatási törvény nem kedvez a kislétszámú iskoláknak. Szűkösek az anyagi kereteink. Éppen, hogy csak a pedagógusbérekre elegendőek. Nem szeretnénk, ha szellemi gyarapodásunknak anyagi nehézségeink vetnének véget.

  Modern, minden diák részére hozzáférhető iskolakönyvtárat szeretnénk létesíteni, bővíteni akarjuk a szaktantermeink számát és azok felszereltségét, továbbra is szeretnénk, ha folytatná működését a Gaudium kamarakórusunk, a színjátszó csoportunk új darabokat mutathatna be a közönségnek, ugyanakkor diákjaink szellemi igényeit is biztosítani szeretnénk: az informatikai továbbképzést, a világnyelvek tanulása mellett a latin nyelv tanulását is szorgalmazzuk az érdeklődők számára.

  Kérésünkkel mindazokhoz az egyházi és világi, külföldi és belföldi szervezetekhez fordulunk, akik adományaikkal vagy más formában történő anyagi, pénzbeli támogatásukkal hozzájárulnak magyar tanítási nyelvű tanintézményünk szellemi tevékenységének fejlesztéséhez.

Külön köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a külföldön élő magyar református testvéreinknek, gyülekezeti tagoknak, akik fel szeretnék venni velünk a kapcsolatot megmaradásunk hitében és reményében.

Az Úr áldását kérjük minden értünk imádkozó és segíteni szándékozó Testvérünkre.